Nagyjából a - módosított - várakozásoknak megfelelően alakulnak eddig idén a költségvetési folyamatok, azonban könnyen előállhat az a helyzet, hogy összességében kedvezőbb lesz a GDP-növekedés, ami a későbbiekben mozgásteret adhat a kormánynak a még nagyobb költekezésre. A lazább fiskális pozíció pedig 2022-ben is velünk fennmaradhat - vélekednek elemzők a friss adatokkal kapcsolatban. Bemutatjuk a legfrissebb költségvetési és növekedési kilátásokat.
Júniusban a magyar központi költségvetés 392 milliárdos, az utóbbi évek egyik legmagasabb hiányával zárt, így az első félévi összesített deficit már 1704,6 milliárd forintot jelent, ami az eredeti hiánycél 114%-a, a módosított hiánycélnak viszont csak az időarányos, azaz 43%-os részét teszi ki – derült ki a Pénzügyminisztérium által pénteken közzétett adatokból.
Európában a jelenlegi, magas deficitek, és a nagy államadósság nem tartható fenn, különösen az eurozónán kívüli, még mindig sérülékeny feltörekvő gazdaságok esetében - írja Matolcsy György, az MNB elnöke. Habár konkrétan hazánkat nem említi, ebbe az országcsoportba tartozik Magyarország is, vagyis látható, hogy az MNB elnöke újra a deficit csökkentését tanácsolja - többek közt - a magyar kormánynak is.
Az előzetes adatok szerint 788 milliárd forint, a GDP 6,1%-a volt a kormányzati szektor 2021. I. negyedéves hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 664 milliárd forinttal, GDP-arányosan 5,1 százalékponttal romlott. Az egyenleg változása a kiadásoknak a bevételeknél nagyobb mértékű növekedéséből adódott. A jelentős romlás a Covid19-járvány gazdasági hatásainak és az azok enyhítésére hozott intézkedéseknek a következménye - írta a KSH csütörtök reggel a kormányzati szektor adatok megjelenése kapcsán.
Az IMF a friss jelentésében jelentősen felfelé módosította korábbi előrejelzését az idei magyar gazdasági növekedésre vonatkozóan. Az IMF az árak további emelkedését várja átmenetileg, és fokozatos helyreállást a munkaerőpiacon.
Az Országgyűlés 132 igen, 26 nem szavazattal megszavazta a 2022-es költségvetésről szóló törvényt. A növekedést a kormány 5,2%-ra várja, a deficitcél pedig 5,9% lesz, vagyis a kormány - a Költségvetési Tanács intelmei ellenére - kitartott a lassabb hiánylefaragás mellett, ami nem véletlen. A 2022-es évben parlamenti választásokat tartanak Magyarországon, ezért ebben a helyzetben nem meglepő, hogy a gazdaság támogatása élvez prioritást. Pénzforgalmi szemléletben egyébként már most felülírta a valóság az elfogadott javaslatot, ugyanis a kormány szja-visszatérítési ígérete nincs betervezve a jövő évi büdzsébe.
A robusztus fiskális kiadások végre tartósan beindíthatják az inflációt az eurózónában, de a költségvetési szabályoknak rugalmasabbnak kéne lenniük a válság után is, mert a monetáris politika hatása korlátozott - mondta Klaas Knot, az Európai Központi Bank döntéshozója pénteken.
Újraindítás és helyreállítás címmel tartott előadást Matolcsy György jegybankelnök szerda délelőtt, majd utána következett Varga Mihály pénzügyminiszter beszéde "Újraindítás, növekedés, egyensúly" címmel, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének előadása. Végül Orbán Viktor ismerteti várhatóan 11 órakor a kormány gazdaságpolitikai elképzeléseit. A jegybankelnök előadásában erőteljesen üzent a kormánynak, megismételte, hogy már jövőre 3%-nak kellene lennie a költségvetési hiánynak. Varga Mihály ezt nem hagyta szó nélkül és több ízben is határozottan reagált a jegybankelnök javaslataira.
Májusban 269 milliárd forintos hiányt termelt a költségvetés központi alrendszere, így az első 5 havi egyenleg már -1312,6 milliárd forintot mutat. Ez a módosított éves hiánycél 39%-ára rúg, viszont már az eredeti hiánycél 88%-át eléri.
Az előzetesen közölt 1,9%-kal szemben 2%-kal nőtt a magyar GDP az idei első negyedévben a tavalyi év utolsó három hónapjához képest a KSH részletes adatai alapján. A növekedéshez az ipari és az építőipari termelés mellett hozzájárult a koronavírus-járvány hatásaitól megtépázott szolgáltatószektor is. A meglepően erős első negyedéves GDP-adat után a legtöbb elemző felfelé módosította az év egészére vonatkozó növekedési előrejelzését. A következő időszakban a korlátozások feloldásával párhuzamosan erősödhet a gazdaság.
Valdis Dombrovskis alelnök szerint az Európai Bizottság lényegében eldöntötte, hogy 2023-tól javasolja a tagállami költségvetési politikákban a deficit- és adóssághatárok visszaállítását - írja az Infostart. A tagállamok júniusban döntenek.
Magyarországon már a Covid-válság előtt is ismert volt a magas nyomású gazdaság receptje, ugyanis mind a költségvetés, mind a monetáris politika nyomta a gázpedált. Mi is az a magas nyomású gazdaság, és mi vár ránk a kilábalás időszakában?
A nemrég benyújtott konvergenciaprogramot elnézve úgy tűnik, hogy a magyar versenyautóban egyszerre ketten nyomják a gázpedált. Mi, többiek pedig ülünk a hátsó ülésen és látva az inflációs számokat, fogjuk a majrévasat. Csak a nagy kanyarban előzés közben azt se felejtsük el, hogy még a legnagyobb versenyző legendák is hibáztak. Rossz ívet vagy a kelleténél egy kicsit nagyobb sebességet választva ők is az árokban kötöttek ki. Valakinek előbb-utóbb fékeznie kéne.
Ugyan az év negyedik hónapjában többletet ért el a költségvetés, azonban az első négyhavi mínusz így is 1000 milliárd forint felett van, ami az éves cél 70%-ára rúg.
Segítő, ösztönző, támogató fiskális hozzáállásra van szükség 2023-ig - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio-nak adott interjújában. A tárcavezető azt is hozzátette: 2022 még az újraindítás éve, ezért lassabb a hiány csökkentése, mint amit a Költségvetési Tanács látna. A Pénzügyminisztérium nem lát olyan problémát, ami miatt 2022-ben már a túlfűtöttség ellen kellene hűteni a magyar gazdaságot, a következő év második negyedévében fogjuk elérni a 2019-es szintet. A miniszterrel emellett beszélgettünk a törlesztési moratórium jövőjéről, a fiskális szabályok időállóságáról, a helyreállítási alap hitellábával kapcsolatos kormányzati döntésről, valamint a magyar euró esélyeiről is.
A 2021. évi növekedés 5 százalékos lehet, áprilisban a lezárásokkal érintett boltok a nyitásnak köszönhetően már a koronavírus-járvány előtti szintekre, a vendéglátás teljesítménye pedig afölé pattant vissza – nyilatkozta a Trend FM-nek, Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója szerdán.
Amennyire csak a költségvetési keretek engedik, a kormány rátapos a gázpedálra, a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében - összességében ez olvasható ki a kedden beterjesztett 324 oldalas jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatból. Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy kik járnak jól látványosan 2022-ben, akkor egyértelmű választ tudunk adni: a beruházó, pályázó és építeni vágyó vállalkozások. Elég ha csak kiemeljük itt az 550 milliárd forintra (!) rúgó Beruházási Alapot, amire egyfajta tartalékként tekint a kormány, viszont nem bontja ki ennek a tartalmát, ami a költségvetés transzparenciájának nem kedvez. Érdemes ugyanakkor azt is megemlíteni, hogy a kormány ezzel párhuzamosan több újítást is végrehajtott a költségvetési dokumentumban a transzparencia javítása érdekében, ami mindenképpen előrelépésként értékelhető.
A parlamentnek ma benyújtott 2022-es költségvetési törvénytervezetben az elmondott információk alapján érdemi meglepetés nincs, de ezzel együtt is úgy látjuk, hogy az 5,9%-os GDP-arányos deficitcél elfogadtatásával legalább három legyet tud ütni egy csapásra a kormány.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az InfoRádiónak adott interjút. A rádió Aréna című műsorában elhangzott, hogy a veszélyhelyzetet még valószínűleg 5 millió beoltott felett is fent kell tartani. Ha lesz eloltható vakcina, akkor azt szeretnénk, hogy legyenek még hasonló lehetőségek, mint amilyen a múlt heti Pfizer-kampány volt - monda Gulyás arra a kérdésre, hogy lesz-e még olyan felszabadítás az oltások tekintetében, mint a Pfizer esetében. Nyitottak vagyunk erre - tette hozzá. Szerinte nagy kérdés az, hogy a vakcinák meddig védenek, ezért a kormány hosszú távú vakcinagazdálkodási stratégiát tárgyal a következő hetekben. Szólt arról is, hogy a kormány azért nem kéri az EU-s hitelt, mert az adósságszintek Európában és Magyarországon is magasak, de azért sem, mert "újabb IMF-hitelre nincs szükség". Nem fogunk úgy eladósodni, hogy még azt is megmondják, mire fordítsuk a pénzt - tette hozzá. Beszélt egy új európai párt létrehozásáról és a Facebook szabályozásáról is.
Az idei évben 7,5%-os költségvetési hiány várható a GDP-arányában a friss konvergenciaprogram szerint, ami csak lassan csökken a követkető években. Az elmúlt napokban a kormánnyal általánosságban megértő Költségvetési Tanács is kritikával illette a várható költségvetési pályát. Bemutatjuk, hogy a Költségvetési Tanács és az MNB érvelésével szemben a kormány miért nem tartja problémának, ha a hiány magasnak mondható, 5,9%-os lesz még 2022-ben is.
